Festeticsek öröksége….Gyenesdiáson

A Nyugat-Balaton régió, így Keszthely és környéke sokat köszönhet a Festetics családnak. Nézzük, itt Gyenesdiáson mi fűződik a Festeticsek nevéhez.

A horvát származású Festetics család az ország egyik legjelentősebb grófi, illetve később hercegi családja. A 17. századtól éltek Magyarországon, 1739-ben vásárolta meg Festetics Kristóf a keszthelyi birtokot. A Festetics család sokat tett a környék fejlődésért, gazdag épített és szellemi értéket hagytak hátra az utókor számára (ld. Georgikon, Festetics-kastély, Helikoni ünnepségek, Helikon Taverna, fürdőkultúra a Balatonon és Hévízen, múzeumok, tudományos munkák stb…) és számos látnivaló viseli is a család nevét.

Pazar kilátás a Keszthelyi-öbölre
A Nagymezőről gyalogösvényen juthatunk fel a Kerek-hegyen (235m) emelkedő, gróf Festetics Györgyről elnevezett 3 szintes kilátóba, ahonnan mesés körpanoráma nyílik a Festetics család egykori uradalmára. A 2000-ben újraépített Festetics-kilátóból jó időben tisztán belátható a környék, a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig.

Romantikus szerelem – így került a feketefenyő a Balatonhoz
Festetics Tasziló, a kiváló sportember és vadász, egyik angliai útja során halálosan beleszeretett Lady Mary-Victoria Hamiltontba, az ifjú skót nemesi kisasszonyba. A leányt azonban egy sokkal rangosabb és gazdagabb kérőnek, Albert monacoi hercegnek szánták. A kényszerházasság boldogtalan volt. Az ifjú feleség egy szép napon hátrahagyva rangot és pompát vonattal utazott szerelméhez a Balatonhoz. Itt találta meg az igazi boldogságot, 1880-ban házasodtak össze a magyar gróffal. A legenda szerint az új férje, azért hogy szíve hölgye kedvében járjon, a hegységet ezzel a 30 méter magasra is megnövő, robosztus termetű egyébként mediterrán hegyvidékeken élő fenyővel telepítette be. Való igaz, hogy többek között a Festetics család kezdte telepíteni a feketefenyőt a legeltetés hatására kopárrá vált hegyoldalakra. Az előnyök (télen is zöldellnek a domboldalak, megköti a talajt és megfogja a szelet) mellett sok hátrány is megmutatkozott. Más idegenhonos fafajhoz hasonlóan a feketefenyők alatt sem tudott megmaradni a természetes élővilág, az idősebb, zártabb állományai pedig tűzveszélyesek is. Sajnos az utóbbi évek aszályos időjárása nem kedvezett ennek a fafajtának, a forró, száraz hónapok után elkezdődött a levelek vörösödése, száradása, és az érintett fák többsége hamar elhalt. Emellett két kórokozó is pusztította az állományt, amely nem volt megállítható. Mindezek együttesen vezettek oda, hogy az erdészeti hatóság jelentős részét kivágta a fáknak, annak ellenére, hogy a betelepített, tájidegen fenyők már több mint 100 éve meghatározó növényei a tájképnek. A kényszerű erdőirtásnak pozitív hozadékaként újra benépesülhet a terület őshonos lombhullató fajokkal (pl.  molyhos tölgy, virágos kőris), és ezzel együtt az állatvilág is színesebb lesz.

Lóra magyar!
A Keszthelyi Hírlap 1899. június 21. számában örömmel üdvözölte a hírt, mely szerint a Festetics család támogatásával a Honvéd-huszárság tisztikarának lóversenyt rendeznek. A kiírt versenyszámok között szerepelt az 1800m-es síkverseny, melyen számos nevező indult. 2010 óta újra felelevenedik ez a hagyomány Gyenesdiáson, a Nemzeti Vágta előfutamaként kerül megrendezésre a Festetics Vágta Gyenesdiáson a Faludi-síkon a megújult Festetics-pályán. A verseny távja 1320m, három kör a 440m hosszú és 12m széles homokos pályán.

Festetics Imre, a genetika “elfelejtett” nagyapja
A Festetics Imre Állatpark 2012 óta működik a Természet Háza Látogatóközpont közelében a Bakonyerdő Zrt fenntartásában, majd 2021-től kezdve a komplexum megkapta jelenlegi nevét, és azóta a három részből álló attrakciót Festetics Imre Élményközpontnak nevezik. A park névadója gróf Festetics Imre a 19. század elejének egyik kiváló állatnemesítő szakembere, zoológusa, illetve genetikusa volt. Sajnos sokáig feledésbe merült Festetics György öccsének tudományos munkássága, pedig a maga korában úttörőnek számítottak az örökölhetőséggel kapcsolatos gondolatai, és vélhetően inspirálta is az őt követő tudósok felfedezéseit. (pl.  Mendel).
A parkban láthatók őshonos szarvasmarhafajták, juhfajták, lófajták, sertésfajták, nemesített magyar kecske, magyar szamár, magyar tyúkfélék, pulykafélék, víziszárnyasok, magyar fodros tollú lúd, gyöngytyúk, kutyafajták. A hazai vadfajok közül pedig gímszarvassal, őzzel, dámvaddal, vaddisznóval, fácánnal, valamint fogollyal is találkozhatnak az érdeklődők. Az állatpark területén kisállat simogató, homokozó és játszótér is található.

A Festetics család régi receptje ihlette a nyertes fagylalt különlegességet
2017-ben a Nyitott Balaton programsorozat keretein belül meghirdetett “Balaton fagyija verseny” győztese a gyenesdiási Bringatanya fagylaltozó “Festeticsék Mandulás Csókja” lett. A hűsítő finomság egy antik receptkönyvben fellelt, Festetics György egyik kedvenc, eredeti tortareceptje alapján készült, összetevői madártej, házi piskóta, mandulás ropogós és csokoládé. Kóstolni kötelező!  🙂

Ha felkeltettük az érdeklődését, érdemes felkeresni a további Festetics örökség helyszíneket a Nyugat-Balaton régióban. A teljesség igénye nélkül néhány látnivaló:  pl. Festetics-kastély és Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely Keszthelyen, Festetics Helikon Taverna borászati és gasztronómiai kiállítótér Vonyarcvashegyen, Festetics Fürdőház Hévízen.

Forrás: www.nagyugras.hu, www.criticalbiomass.blog.hu