Legendák nyomában

Néhány érdekes helyi legenda nyomába eredtünk. Tartsanak velünk!

Vadlány legendák (Vadlánylik)
A helyi legenda szerint a hegyekben vadlányok kószáltak, az erdőben található bogyókkal, gombákkal, madártojásokkal táplálkoztak, hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzták meg magukat, és szép időben a Pad-kő szikláin melegedtek. Mezítláb jártak, hosszú szőke hajuk eltakarta keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járták, daluk mindenfelé felcsendült. Aki a nyomába szegődött, azt magukkal csalták. Állítólag hajnalban a partról a halászlegényeket a györöki Szerelem-dombra csábították. Gyenesdiáson is található egy vadlány lik, ahogy itt nevezik a Vadlánlik barlang. Ez igazából egy szélerózió által formált nyílás, amit mesterségesen nagyobbítottak meg. A 19.sz. végén titkos pálinkafőző helyként használták a helyiek.
GPS: 46.7769909,17.2912029
(Forrás: Szádeczky-Kardoss Géza: A Vadlány-barlangok, tündérek és boszorkányok titka)

Szoroshadi út/Pénzesgödrök

Szoroshadi út elnevezésének eredete elbeszélések szerint visszavezethető egy török időbeli ütközetig, ahol a magyarok „megszorították a törököt“ a területen, és győzelmet arattak fölötte. A Pilikáni út végétől induló a Pilikáni erdő és a Meleghegy között húzódik végig a Pénzesgödrök. A terület mentén sok helyen széles gödrök, árkok nyomát fedezhetjük fel, melynek felszínén az alapkőzet kavicsos rétege látszik. Ezekről az ásás nyomát jelző árkokról, gödrökről az a legenda, hogy az egykori Falud település törökidőbéli pusztulását megelőzően a falu bírója félelmében elásta a kincsesládáját a szomszédos erdő határában. A törökdúlást (1548) nem élte túl senki, és később az emberek pontosan nem is tudták, hogy a kincs merre is lehet, ezért felásták a vélt erdőszélt, de a kincset nem találták. Innen az elnevezése a gödrös, árkos helyeknek: „Pénzesgödrök“.

„Ferenc József fája”

Az ország egyik legnagyobb bükkfája volt (törzskörfogat 587 cm 2003-as adat, becsült kor: 250 év) Gyenesdiástól északra, a Büdöskúti- és a Pajta-völgy találkozásánál, az ún. „Hatlábú pajtánál“ áll, előtte egy kopjafa található. A fa 1996-ban villámcsapás következtében megrokkant, 2012 nyarán még zöldelltek élő részei, 2013-ban viszont már nem. A környéket birtokló Festetics-család a 19. században több királyi, ill. császári vadászvendéget fogadott, az elnevezés innen is származhat.
GPS: 46.798350,17.306467