Épített örökség.

Gyenesdiáson több látványosság is várja az érdeklődőket, mint a felújított Darnay (Dornyai) pince, a régi Bálványos regős prés vagy a Pásztorház, ahol most avar történeti kiállítás található stb.

Darnay-Dornyai Boronapince (Darnay u. 10.)
A felújított boronapincében, amelynek mestergerendájában az 1644-es évszám rajzolódik ki a több száz éves Balaton-felvidéki szőlőgazdálkodást bemutató kiállítást, illetve bemutató pajtát tekinthetnek meg a látogatók. Előzetes bejelentkezés után borkóstolón vehetnek részt az érdeklődők.

Pásztorház, Avar kiállítás (Kossuth L. u. 97.)
Korábban tipikus, népi építészeti emlék. A XIX. század közepén épült, mint a község csordásának szolgálati lakása. A Pásztorházban jelenleg avar történeti kiállítás és Kézműveskuckó várja az érdeklődő látogatókat.

Diási Vízimalom (Malom u. 5.)
Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom teljes mértékben megújult, környezete megszépült, az épületben pedig Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium került kialakításra.

Kerámiaház és Miska pince (Kossuth L. u. 103.)
Gyenesdiásra beérve az egyik legjellegzetesebb épület a J&A Kerámiaház, amelyet a Pék család vett a szárnyai alá, és alakította ki lenyűgöző portáját a hagyományokat, építészeti és kulturális értékeket tiszteletben tartva. A porta három részből áll; Kerámiaház, Keramikustanoda és Miska pince várja az érdeklődőket.

Mária szobor – Patrona Hungariae
A 71-es főút fölé magasodó dombon (ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre), fokozottan védett természetvédelmi területen áll a Patrona Hungariae szobor, amelyet 1990-ben szenteltek fel. Boldogfai Farkas Sándor alkotása Magyarország utolsó királynéjának, IV. Károly feleségének, Zitának emlékét is őrzi.

Vitéz kereszt
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve, azaz a latin szövegben rejlő római számok összeadásával kapjuk meg az 1807-et. A község területén több – további 16 db – kereszt található.

Nepomuki Szent János-forrás és szobor
2000-ben a Szent János-forrást felújították: vállalkozók, és a Forrásvíz Természetbarát Egyesület restauráltatta a forrás felett álló 1828-ban állított Nepomuki Szent János szobrot, kibővített területen a parkosítás mellett számos emlékfát is ültettek. A fák tövében elhelyezett emléktáblák őrzik Léczfalvi Sándor vízügyi mérnök – ő tervezte meg egykor a források hálózatba kötésének a rendszerét –, Darnay-Dornyai Béla honismertető, valamint Talabér János papköltő emlékét.

Bálványos regős prés (Körforgalomnál)
A közel 130 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prést még Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készítette. Azóta egy pincében pihent, és most a három hegyközségi település határában található. A prés szimbolizálja azt a hegyközségi múltat, ami még 60 éve is jellemezte a zalai Balaton-parti falvakat.

Gyenesi Szent Ilona kápolna (Temető u. 1.)
Az akkor még Keszthelyhez tartozó gyenesi szőlőhegy lakói már 1807-ben elhatározták, hogy Isten tiszteletére kápolnát emelnek. Ekkor bontották el a Faludi Szent Erzsébet templom még álló romjait. Az építéshez azonban nem járult hozzá a község akkori földbirtokosa gróf Festetics György, ezért a köveket a község polgárai eladták, árát kamatra eltették. A gróf halála után fiához, Festetics Lászlóhoz fordultak, aki nemcsak megengedte a kápolna építését, hanem építési anyaggal is támogatta azt, ehhez területet is adott. Az egyházi tárgyakat és a kápolna összes felszerelését a gróf neje, a hercegnő és lánya Ilona grófnő készítették. A klasszicista stílusú kápolna másfél év alatt elkészült, 1826-ban Szent Ilona tiszteletére szentelték, ezzel állítva emléket László gróf Ilona lányának is. A félköríves szentélye a hajóval egyező szélességű. Kétoszlopos kapuzata fölött timpanon és kis torony látható. A kereszt a felszentelést követő évben került a toronyra.

Diási Havas Boldogasszony templom (Kossuth L. u.-Darnay u. sarok)
A Havas Boldogasszonynak szentelt kápolnát 1894. okt. 14-én építették egy korábban ott állott kápolna helyére, Radits Ákos budapesti műépítész tervei alapján. Az építési költségek nagyobb részét Dornyai Mihály hagyatékából fedezték. Az építési anyagok egy részét Festetics Tasziló gróf adta, míg a felszerelés költségeit Diás lakói fedezték. Az olasz reneszánsz stílusú, polikrom oltár Runggaldier József tiroli szobrász alkotása. (1914)

Az alábbi linken megtekinthető egy kisfilm, ami a település épített örökségeit, helyi értékeit mutatja be, ITT pedig a kulturális örökségekről szóló film látható.